A kókuszpálma kincse

Elsőre furcsának hangozhat, hogy egy bizonyos zsír fogyasztásával komoly súlycsökkenéseket lehet elérni, de ha megnevezzük ezt a bizonyos zsírt és teljesen világossá tesszük, hogy miben áll fogyasztó hatása, akkor már bizonyára senki sem fog kételkedni abban az állításban, hogy valóban lehet zsírral fogyni.

Ez az olaj a kókuszolaj, melyet a kókuszpálma diójából sajtolnak ki. Szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotú, fehér színű anyagról van szó, melynek szilárdsága abból következik, hogy 92 %-ban telített zsírokat tartalmaz. Ezek a zsírok pedig nagyban eltérnek a többi zsírsavtól, mivel szerkezetük igencsak más. És éppen ebben áll a kókuszolaj fogyasztó ereje.

A kókuszolaj zsírsavjai a többi olaj zsírsavjaitól eltérően nem hosszú, hanem közepes szénláncokból épülnek fel. Ezek a szénláncok pedig teljesen máshogy működnek, mint a hosszúak. A hosszú szénláncú zsírsavakat a szervezet csak nagy nehézségek árán képes megemészteni. Ezek a zsírsavak a májból a véráramba kerülnek, majd lipoproteinek formájában tárolódnak. Ezek a zsírpárnáink. A közepes szénláncú zsírsavak, azonban nem vesznek részt a zsíranyagcserében, hanem a vékonybélből közvetlenül felszívódnak, így nem zsírpárna, hanem energia lesz belőlük. Ezek a zsírsavak egyébként tizedannyi kalóriát tartalmaznak, mint társaik és mivel fokozzák a pajzsmirigy működését és ezzel gyorsítják az anyagcserét, így a már meglévő zsírpárnák elégetésében is nagy segítséget nyújt.

A kókuszolaj fogyasztó hatására nincs jobb bizonyíték, mint elmondani azt a történetet, mikor az 1940-es években az amerikai farmere az olcsó kókuszolajjal próbálták felhizlalni a sertéseiket. Azonban tervük nem vált be: a kókuszolaj a disznók ahelyett, hogy hízásnak indultak volna, el kezdtek fogyni, arányossá és szálkássá váltak. Így a farmerek abbahagyták a kókuszolaj adagolását és áttértek a kukorica-, valamint szójaolajra. Ezek hatására a malacok gyorsan kezdték felszedni a profittermelő kilókat...